Újjászületés

Keresztény felekezetek közötti párbeszéd

Házigazdák

Dohi Zoltán, Simon András, Szilveszter László

Hozzászólások

2013.12.31. 18:07 Újjászületés

Zrínyi, avagy egy lefordított, elfelejtett képe a magyarnak

Zrínyi2.jpg

 

      „Befed ez a kék ég, ha nem fed koporsó,

      Órám tisztességes csak légyen utolsó.

      Akár farkas, akár emésszen meg holló:

      Mindenütt felyül ég, a' föld lészen alsó.”

 

  

  

   Egy román mese szerint, amelyben az Úr, miközben megajándékozza a népek színe elé járuló képviselőit, a magyarnak egy csizmát és egy hegedűt ad, hogy legyen neki kedve mulatni, táncolni. Mielőtt kézlegyintéssel és mosollyal elintéznénk e dolgot, gondoljuk csak végig, van-e valami reális alapja ennek a jellem-tulajdonításnak, és ha van, miként hat ez nemzeti önmegítélésünk alakulásában, mármint nem a mese, hanem a filmek, irodalmi szövegek, versek, kulturális szokások révén, amelyekkel együtt élve akarva-akaratlanul konfrontálódnunk kell, magunkba építve vagy épp elutasítva azokat.

 

   A cigányzenére csárdást táncoló, sírva vigadó, vagyonát, földjeit elkártyázó, lecsúszott kisnemes 19. századi romantikus személye vajon mennyire befolyásolja a 21. századi magyar önképének alakulását, tudjuk-e, hogy ez a kép csak egy felszínes, írók-költők által megalkotott giccs csupán?

 

   Ezt tudatosítva ragaszkodnunk-e annyira görcsösen ahhoz az elképzeléshez, hogy a jó hagyományőrző bokrétás kalapban, „gondűző borocska mellett” (Petőfi), tüzes csárdást ropva tudja csak kifejezni népe iránti szeretetét, ősei iránti tiszteletét? Hova tesszük akkor azokat az őseinket, akik nem a mulatozásban, hanem kemény, céltudatos, józan munkával, a Biblia olvasásával, imádságos lélekkel, nehéz szablya forgatásával néztek szembe népük és önmaguk sorsával, korlátaival, akik hittel próbálták az emberileg sokszor lehetetlent. Elfeledkezhetünk-e azokról a harcos 16. századi magyar hitszónokokról, prédikátorokról, akik szent haraggal ítélték meg a részeges, tobzódó, pazarló életmódot, akiknek volt bátorsága még ha földönfutókká is váltak miatta – , megfeddni a gőgös, szegényeket megalázó földesúrt is.

 

   Lett volna-e erős magyarság Szent István, Szent László, Bethlen Gábor, Zrínyi Miklós nélkül, akik által Isten áldani is tudta e népet, akiknek volt hitük és erejük ahhoz, hogy nemzetünk ügyét Isten elé vigyék, akik tudták, hogy mindenünk, amink van, és amink lesz, csak Isten által, Isten akaratából a mienk, hogy csak addig birtokolhatjuk az országot, amíg Ő is akarja. Aggasztó, hogy napjainkban újra sokan gondolják úgy, hogy nemzetünk megmaradása azon múlik, hogy minél többen mulassanak, táncoljanak magyar viseletben, magyar zenére. Hamis üdvpróféták töltik meg részegítő, fedezet nélküli büszkeséggel a magyar emberek, fiatalok szíveit, ígérnek aranykort, ragyogó jövőt, csak ne lássák azt, ami a valóság.

 

   Önző, puhány, gyáva, elkényeztetett ifjak, a nemes célért való áldozatvállalás és lemondás legkisebb hajlandósága nélkül, örökké siránkozó, nyafogó nagygyerek-fiatalok, felnőni, családot vállalni nem akarók, a nagyapáik földjeit autóért kiárusító, az istállóbűztől undorodó, táncházban nagyokat kurjantó ifjak, térjetek észhez! Hallgassátok Zrínyit:

 

                                Az jó hadviselő bor nélkül ellégyen,          

                                Részegítő eszközt most hozzá se végyen.

                                Ha akarja jó hirén csorbát ne tégyen.

                                És hogy ű hada is kárt tűle ne végyen.

 

                                De mivel különböz oktalan állattól,

                                Ki elválik akarva okosságától?

                                Kinek feje teli párával sok bortul,

                                Nem tudja megválasztani jót az rosztul.

 

                                                                               (Simon András)

 

 

 

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

http://keresztenymisszio.blog.hu/api/trackback/id/tr535719181

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.