Újjászületés

Keresztény felekezetek közötti párbeszéd

Házigazdák

Dohi Zoltán, Simon András, Szilveszter László

Hozzászólások

2011.12.24. 19:07 Újjászületés

Aurelius Prudentius Clemens:

         Hajnali himnusz

                   (Kr. u. 348-410) 

 

   Éj és homály és fellegek,
   Ködös, kavargó torlatok:
   Kél már a fény, fehér az ég,
   Krisztus közelg, távozzatok!

   A föld homálya megtörik,
   Dárdáit szórja már a fény.
   A tárgyak színe visszatér
   Ő tündöklő tekintetén.

   Lelkünkben így sápadjon el
   Álságos minden bűnhomály,
   Felhőink felszakadjanak,
   Isten legyen bennünk király.

   Takarni többé nem szabad,           
Most, most az élet szent, komoly,
   Kiben mi ködlő gondolat.               Nem ismer pajzán élceket,
   Az új reggel ragyogja be                  Most minden tisztes arcot ölt,
   A lelki megtárt titkokat.                 Ki balgaságot kergetett.

   Hajnal előtt, szennyes időn,          
Mindenre hasznos óra ez.
   A tolvaj bizton vétkezett;               Minden szabott dolgára jő,
   De feltár minden csalt a fény,        Kalmár, polgár, harcos, hajós,
   És nem tűr bújni bűnöket.              Kézműves és szántóvető.

   Fortélyos, álnok cselszövés           
A fórum híre vonja ezt,
   Az éj homályán megvonul,              Amazt keserves kürt szava,
   Éjt vár a házasságtörő                     A gazda és kereskedő
   Szennyének meghitt társaul.          Sivár haszonra fut tova.

   De íme, tűzben kél a nap,               
De minekünk nem kell a kincs,
   Piros szemérmet kelteget.              Nem áll az ékes szó nekünk
   Ha lát a nap tanú szeme,                 A harc mívéhez nem tudunk:
   Bűnözni bátran nem lehet.             Krisztus, csak téged ismerünk.

   Ily reggelen ki nem pirul,               S
zép tiszta szívvel, egyszerűn
   Ha serlegek közt aljasul?               Hozzád emelni énekünk,
   Most elcsitul a szenvedély,            Térden dalolni könny között:
   S a tisztaság sejtelme kél.              Ez egyetlen vágyunk nekünk.


                                                               Mi ezzel űzünk üzletet,
                                                               Ezt míveljük művészetül,
                                                               Csak ezzel gyűjtünk kincseket,
                                                               Ha a kelő nap ránk derül.

                                                               Érzékeink és életünk
                                                               Hadd járja át tekiteted.
                                                               Sok ott az álfény és a szenny:
                                                               Fényességed tisztítsa meg.

                                                                            (Sík Sándor fordítása)

 

 

   

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

http://keresztenymisszio.blog.hu/api/trackback/id/tr103493784

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

Nincsenek hozzászólások.